Kathleen & Clay

Kathleen

Két órakor ébreszt is a telefonom. Nem örülök ennek annyira, mert azt jelenti, hogy nemsokára indulhatok dolgozni. Kimászok az ágyból, megtörölgetem a szememet, majd felállok, és megcélzom a konyhát. Kikóválygok a szobából, keresztül a nappalin és be a konyhába. Körülnézek a hűtőben, majd a tegnapi kaját az az salátát és húst veszem ki. Kiszedek magamnak egy nagy adagot, be a húst mikróba, a többi maradék pedig vissza az eredeti helyére. Két perccel később kész is van, mellé szedek egy kis adag salátát, előveszek egy villát majd elindulok a kanapé felé. Gyorsan be is tolom a kaját, ez úgy nyolc percembe telik, majd mindent bevágok a mosogatóba. Elindulok a fürdő felé, megmosom a fogamat, majd beállok a tus alá. Szokás szerint tizenöt percet gondolkodok az élet nagy kérdésein töprengek, és a tusolás részét letudom öt perc alatt. Egy törülközőbe csavarva megyek ki a szobámba, ahol előveszem az egyik farmeromat, pólómat és ennyi. Felkapom magamra az összes ruhadarabot, kisebb kellékeket, nyakláncot, gyűrűt, majd kilépek a szobából. Elveszem a kocsi kulcsot az asztalról a telefonom már a zsebembe lapul, na meg a pénztárcámat is társítom a teló mellé. Kilépek a házból, majd kiállok a kocsiból, és megcélzom a pubot. Tíz perc kocsikázás után oda is érek, leparkolok, bezárom az autót, majd belépek a bárba. Köszönök minden alkalmazottnak, néhány bent ülőnek, majd felveszem a vörös kötényemet. A pult mögé sétálok, majd elkezdem letörölgetni azt. Hamar végzek is vele, és csak most tűnik fel, hogy már jó pár ember előttem türelmetlenkedik, hogy adjam már nekik oda a rendelést. Mindenkitől megkérdezem még egyszer, hogy mi a rendelés, majd kiosztom az italokat. És most végre van egy kis szabadidőm. Leülök az egyik székre, ami a pult mögött van, majd nézem, ahogy tódulnak befelé az emberek. A szememmel egy vörös hajú lányt követek, aki elég ismerős, lehet, hogy már láttam, de még nem igen beszéltem vele.

Kathleen

A lány nem messze tőlem ül le, és már a harmadik tequiláját kéri, a negyedik whiskyvel társítva. Ahogy végignézem, hogy lehúzza egytől egyik, én is jó alaposan megszomjazok. Előveszek egy poharat, megtöltöm a feléig whisykvel, egy korsóba töltök még egy kis sört, majd lehúzom a legelsőnek a whiskyvel végzek, majd a sörbe szép lassan kortyolgatok. A korsót leteszem a pultra magam elé, majd végigtapogatom a zsebemet, hogy van- e cigim, majd a dobozva az utolsó szálat meg is találom. Rögtön rágyújtok, majd az üres dobozt habozás nélkül a kukába hajítom. A szekrényből elveszek még egy dobozkával, majd a főnök levonja ezeket a költségeket a fizetésemből. Vagy csak szimplán nem szólok neki, és a saját zsebemből fizetem ki. Leülök a székre, de a szememet nem veszem le a vöröskéről. Csak ül, de amikor feláll, hogy gondolom elmenjen a mellékhelyiségbe egy már nem szomjas hapsi lépdel oda hozzá. Amint látom éppen csókot akar lopni tőle, de ez már erőszaknak nyilvánítható. Ökörbe szorul a kezem, felpattanok a székről, majd elindulok felé, de a csajszi gyorsabb volt nálam, és kijutott a hapsi kezei közül. Mondjuk megérdemelni a maflást az a perverz disznó, de hát a veszély elmúlt. Hogyha még egyszer ilyen lesz, lekeverek neki, abban biztos lehet. Most egyelőre visszaülök a helyemre, és várom, hogy jöjjön egy újabb kuncsaft. Fel is állok, amikor leül a pult elé a vöröske. De most, hogy jobban megtudom nézni az arcát, merd eddig nem láttam semmit az arcába omló haja miatt, észreveszem, hogy Kathleen az. Mondjuk nem igen beszéltünk egymással, csak odavágtunk egymásnak egy sziát, de mást nem beszéltük. Amikor kimondja, hogy tequilát kér, elmosolyodok, majd egy pohárba töltök az italból.
-Szia. Igen, már egy jó ideje. –mondom még mindig mosolyogva, majd a székemet Kathleen elé tolom, majd amikor felteszi a következő kérdést, igent akarok mondani, de miután körbenézek, és meglátom, hogy egy hapsi integet, hogy menjek már oda, és szolgáljam ki, felállok, megtöltöm a korsót sörrel, közben pedig válaszolok a lánynak.
-Én szívesen mennék, de meg vagyok kötözve, nem szabadulok innen még egy jó ideig. –mondom elkapva a sörömet, ami még mindig félig beborítja a korsót, és kortyolok belőle párszor.

Kathleen

Az este fénypontja talán az, hogy jobban megismerkedek Kathleenel. Aztán az Isten se tudja, lehet, hogy lesz még ennél jobb is. Talán. Gyorsan legurítom a maradék pár korty sörömet, majd egy kisebb méretű pohárért nyúlok, amit teletöltöm Jim Beammel, és elkezdem iszogatni miközben ismét helyet foglalok előbb elhagyott székemen. Közben még egy cigit is elszívok, hiszen pia nincsen cigi nélkül. Közben a lány mögött röhögő, folyton Kathleen- t bámuló srácokra nézek. Kezd már idegesíteni, hogy folyton szegény lány hátsó fertályát vizslatják. De hát had csinálják, nem mintha én nem szoktam volna alaposabban szemügyre venni a lány kidomboruló részeit. Miután a cigim végéhez érek, elhajítom magamtól a maradék kis csikket, majd a félpohárnyi italomat lehúzom, és a konyhába sétálok, hogy betegyem a mosogatóba. De, mivel a mosogatás nem az én dolgom, ott hagyom, mint eb a szarát, és visszamegyek a lányhoz. Amikor kiérek az egyik srác valamit mond Kathleen- nek, csak nem értem, hogy pontosan mit, ezért próbálok közelebb menni, hogy halljam amit mond. De, amikor megcsókolja, csak kikerekedett szemekkel nézek a tuskóra, haverjaira és a lányra. A srácok huhogásaiból annyira következtetek, hogy fogadtak, hogy ki meri megcsókolni. Lehet, hogy igazam van, lehet, hogy nem. Mondjuk az ő dolguk, én csak pincér vagyok.
-Áh, nem. Nem igen szoktam táncolni, pont azért, mert nem vagyok jó benne. Max a lassúzásban, de hát másban nem jeleskedek. Akkor azt pedig én állom. –mondom, és a végén a pohár whiskyre mutatok. Beteszem a pénzt a kasszába, majd ezután a kezemnél fogva elkezd ráncigálni a tömeg felé. Én erősen tiltakozok efelől, de ő győzött. Sóhajtok egyet, a bal kezemet a homlokomhoz emelem. De nem kezdek el táncikálni, mint egy fél őrült, inkább csak állok, mint egy szobor, és csak néha csinálok egy- két tánc mozdulatot. Amikor vége van a számnak, zsebre teszem a kezemet, és körbenézek a bárban. Mindenki táncol, csak én állok itt, mint egy deszka, és nem csinálok semmit. De, az imént említettem, hogy nem igen vagyok a táncparkett ördöge, szóval ne is várjanak tőlem hajlamot a tánc felől.
-Ez nem megy nekem. –mondom a lányra tekintve, a kezemet a farzsebembe temetve. Visszanézek a pult felé, hogy milyen jó lenne most ott ülni, és semmit se csinálni. De amikor a pult mögött vagyok, akkor meg mindig azért sírok, hogy nem tudok kimozdulni a mögüle, és jó lenne a haverokkal iszogatni.

Kathleen

Kathleen kiadja a parancsot, hogy mit csináljak, és ezt jó párszor megteszi, de én sose fogadok szót neki, csak állok, mint egy cölöp. Párszor körme nézek, mások tök jól el vannak. Velem ellentétben. A hátsózsebembe mélyesztem a kezemet, majd csak várom, hogy vége legyen ennek a számnak, és vissza tudjak menni a pult mögé. És még a kasszát se zártam be normálisan. És, hogyha meg elveszik belőle a pénzt, akkor meg én szívok, kirúgnak, stb… De ekkor vége van a számnak, elmosolyodok, majd elindulok a pult felé, de Cat visszaránt, ugyanis egy lassú számot raknak fel. Ismét körbenézek, és jó pár ember megy el mellőlünk vissza az asztal felé. Na, de így legalább nem lesz tömegnyomor, nem fogunk úgy állni, mint a szopós malacok. A kezemet a lány derekára helyezem, majd mosolyogva a szemébe nézek. Egy jó ideig az arcát kémlelem, majd a plafont és falakat kezdem bámulni. De a szemem ismét Cat- re vándorol. A szám felénél egy kicsit közelebb húzom magamhoz. Egy perccel később a számnak vége is van, amire elmosolyodok, a kezemet elveszem a lány derekáról. Szó nélkül visszamegyek a bárpulthoz, és leellenőrzöm a kasszát, hogy az összes pénz meg van- e benne. Mindent jónak vélek, majd a lányra nézek, aki idő közben leült elém. Egy whiskyvel teli pohárban leülök a helyemre, majd Kathleen- re pillantok.
-Én mondtam, hogy nem megyek, mert nem tudok táncolni, de hát te erősködtél. És az biztos, hogy ilyet többet nem fogok csinálni. Simán kirúgnak ezért. –mondom, majd lehúzom az egészet, lerakom a pultra, és megtöltök egy poharat tequilával, a csajszi elé rakom, majd az árát berakom a kasszába.
-Mindent én állok, oké? –kérdezem mosolyogva a lánytól, majd rágyújtok. A dobozt kidobom, ugyanis már ismét üres, majd megállok a szekrény előtt, amiben a cigiket tároljuk. Végignézem az összeset, majd a legszimpatikusabbat elveszem, és beteszem az őse helyére.

Kathleen

Amikor bocsánatot kér, és egy sóhajtás kíséretében bele iszik az imént töltött italba, a fejemhez kapok, majd én kérek bocsánatot.
-Sajnálom, nem akartam, csak már… áhh, mindegy, sajnálom, tényleg nem akartam. Nem rossz szándékból tetted, szóval nem tudom, hogy mért kaptam fel így a vizet. Tényleg, nagyon sajnálom. –kérek jó néhányszor bocsánatot, majd miután elhadartam a mondandómat, végignézek a pulton. Egy rongyot bányászok elő az egyik szekrényből, majd letörlöm az egészet. Nem tudom, hogy mostanság mért nem tudnak kulturált emberi lény módjára inni. Olyan megerőltető lenne? Miután végeztem a letörlésével ledobom a székre, majd megállok Cat- tel szembe, és nekitámaszkodok a pultnak. Az előtte lévő üres pohárra tekintek, majd megfogom, és beviszem a konyhába. Már intézkednek a poharak elmosásával, úgyhogy nem tartom fel őket, inkább visszajövök.
-Hogy mikor végzek? –rápillantok az órára. Lassan már tizenegy óra, úgyhogy már jöhetne Mike, hogy felváltson.
-Hát, úgy fél óra múlva. Mondjuk Mike- tól kitelik az is, hogy egy óra múlva toppan be. –mondom, majd töltök magamnak egy kis jin tonicot, megiszom, majd a mellettem kijövő újonc kezébe nyomom az üres poharat.
-Nem tudom. Vagy maradok, vagy hazamegyek, mert elég fáradt vagyok. Mondjuk… nem igen akarlak itt hagyni, úgyhogy minden bizonnyal itt maradok. –mondom mosolyogva, majd látom, hogy a „felmentő sereg” , ismertebb nevén Mike furakodik át a tömegben. Amikor ideér a pulthoz, elkezdem magamról lefejteni a piros kötényt, amit a srác kezébe nyomok.
-Ez új rekord. –mondom az órámra pillantva. Megveregetem a vállát, majd kimászok a pult mögül és az egyik széket közelebb húzva helyet foglalok Cat mellett.
-Maradunk, vagy menjünk valami kevésbé hangos helyre? –kérdezem rápillantva, és a zsebemhez nyúlok cigi után kutatva. Elő is veszek egy szálat és rágyújtok. Közben a sorra idegyűlő tizenéveseket figyelem, akik ötpercenként piát és cigit kérnek.