Rena & Clay

~Clay

Az emberek mindig örülnek a meglepetéseknek, kivéve, ha nem. Tegnap éjszaka nem dolgoztam és annyira szarul aludtam, hogy ma egész nap nem volt kedvem semmit sem csinálni, gyakorlatilag csak fetrengtem a parton. Aztán, mivel kialudtam magam a nap folyamán, estére felpörögtem és úgy éreztem, hogy azonnal tennem kell valamit. Általában ezt csinálom, amikor nem dolgozom. Voltam apámnál is, aki nem igazán foglalkozott velem, vagyis őrült, hogy beugrottam az irodájába, de aztán rohant is tárgyalni. Napközben soha nem látogatom meg, csak akkor, ha akarok valamit. A titkárnője meg már ismer annyira jól, hogy tudja, hogy ha beugrom, valami készül. Végül aztán tényleg nem beszéltünk sokat, közöltem vele, hogy este nem dolgoztam, amire azt mondta, hogy helyes, néha kell egy kis pihenés, majd eltűzött. Egyébként meg nem csalódtam benne, sejtettem, hogy ezt fogja csinálni. Mostanság csak a szeretőjére figyel, a lánya valahogy nem izgatja. Tehát, elhúztam onnan is és inkább visszamentem a part menti villánkba. Koktélokat iszogattam és figyeltem a hullámzást, de zavart, hogy nem figyelt rám, idegesített, hogy nem tudott rám több időt szánni. Az egyetlen lánya vagyok, ráadásul anyám is meghalt. Hamarosan pedig el fogok utazni és tőlem is megszabadul. Tudom, hogy szeret, mert ha nem szeretne, még ennyire sem érdekelném. Csak nem tudja kimutatni az érzéseit rendesen, csak pénzben vagy ruhákban. Az is biztosan közrejátszik, hogy nem tudja elfogadni, hogy a szórakoztató iparban dolgozom, hogy táncos vagyok. Nem prosti vagyok vagy sztriptíztáncos, hanem Burlesque táncos. A Burlesque egy kemény világ, mindenki azt hiszi, hogy csak abból áll, hogy táncikálsz meg beöltözöl, de ez nem igaz. Manapság rettenetesen nehéz olyan jó műsorral előállni, ami érdekli az embereket és nincs benne szex. Biztos vagyok benne, hogy azután, hogy felmondtam a klubban és elmentem az egyetemre, majd sokkal jobban érdeklem. Csak hogy én ki akarom használni. Nem sokáig fiatal az ember és a szépség is mulandó. Ameddig táncos vagyok, a férfiakat érdeklem, az alakomat edzem és még több ismerősre teszek szert, amiért még pénz is jár. Világéletemben táncoltam, mondjuk az balett volt, de mindig is tudtam, hogy táncos leszek egy nap. Anyám a haláláig biztos volt abban, hogy ezt majd megakadályozza, mert azt hitte, hogy ruha nélkül fogok táncolni, de aztán rájött, hogy az élet nem neki való és inkább megölte magát, ezzel egyetemben pedig nem akadályozta már meg senki a karrieremet. Késő este, ezen a kipihent napon, amikor nagyon felpörögtem, arra gondoltam, hogy átmegyek egy ismerősömhöz és meglepem magammal őt. Persze nem érkezem üres kézzel: vodka fog gondoskodni a hangulatról! Szinte már futok az ajtóig, kissé paranoiás vagyok és olyan érzésem van, mintha valaki követne, majd a szabad kezemmel megnyomom a csengőt. Clay egy nagyon jó barátom és tudom, hogy nem fog engem hazaküldeni. Nem elég, hogy jókat tudunk röhögni, még piánk is van, ami garantáltan meghozza a jókedvünket. Magabiztosan tapadok rá a gombra, majd várom, hogy végre kiballagjon és kinyissa nekem a csodaszép, nagy ajtaját.

~Clay

Tudtam, hogy rá számíthatok. Ha valakivel inni akarok, vagy csak szórakozni, akkor mindig hozzá jövök. Clay megért engem és soha nem mond nekem nemet. Hogy is mondana, hiszen én hozom a piát? Ha tehetem én is mindig más piáját iszom, persze csak szigorúan munka után. Hiába is vagyok Burlesque táncos, nem ihatok munkaidőben. Néha nagyon szar nézni az embereket, akik a jobbnál jobb italokat kérik, de már megszoktam. Kathtel is szeretek piálni. Főleg azok az esték jók, amikor elmegyünk bulizni, mert bár minden vele töltött percet élvezek, azért semmi sem fogható egy ilyen estéhez. Mikor Clay kinyitja az ajtót szélesen elmosolyodom és felemelem az üveget. Úgy csinálok, mintha nagy csoda lenne, hogy ilyet is szereztem, egy pillanatra az eszembe jut a tinédzser életem, amikor még titokban kellett inni, mert ugye nem szabadott. Olyan jó is volt, még olyan fiatalnak lenni, de persze akkor ezt nem értékeltem és szerettem volna hamar felnőtt lenni, azt hittem, hogy gyermekként minden jóból kimaradok. Most már, sokkal érettebb gondolkodással rájöttem, hogy gyereknek lenni sokkal jobb, még akkor is, ha kimaradsz például az alkoholból, a szexből és a cigiből. Nem feltétlenül ekörül forog az élet, csak aki úgy akarja. Leemeltem a karomat és hangosan üdvözöltem, mintha ezer éve nem láttuk volna egymást, pedig szinte mindennap összefutunk.
- Hoztam egy kis piát!
Nem köszönök, nem mondok még egy hellot sem, mivel felesleges. Vagyunk olyan jó barátok, hogy úgy érezzem, ez felesleges. Azt sem kérdezem meg, hogy hogy van, mert ha van is valami baja, majd a pia hatására ki fogja bökni. Egyébként is teljesen szükségtelen megkérdeznem, hogy hogy van, mert mindennap összefutunk, szerintem csak tudnám, ha valami nagy baj lenne. Az üveggel a kezemben belépek a házba és a kutyája máris letámad. Hangosan felnevetek, mert nem zavar, szeretem az állatokat, egyáltalán nem érzem kellemetlennek. Clay persze leinti, valahogy számítottam rá, aztán meg még a piát is kiveszi a kezemből. Tudom, hogy elmegy, szerez két poharat és aztán visszajön, szóval meg sem lepődöm. Sejtettem, hogy úgyis ő fog engem kiszolgálni, habár már jártam itt korábban is. Int nekem, hogy üljek le és én némán elindulok az ágy felé. Szeretem Clay házát. Van benne valami művészi, ami engem nagyon vonz. Rettenetesen jó ízlése van, nagyon jól választott bútorokat. Arra a házra emlékeztet, amiben én is élek. Igazából nem nevezném az otthonomnak, mert nem az. Csak egy hatalmas villa a tengerparton, amiben van egy olyan szoba, ahol tudok aludni. Soha nem tekintettem az otthonomnak, pedig már születésem óta ott élünk. Talán azért, mert anyám ott lett öngyilkos. Vagy csak azért, mert apám mindig másik szobában dugja a fiatal szeretőit. Vajon én is lehetek egyszer egy idős férfi szeretője? Megrémülök a saját gondolatomtól és inkább elhessegetem. Gyorsan az ágyhoz sietek és leülök, majd félperc múlva Clay is betoppan, kezében a poharammal. Alig várom már, hogy kicsit elengedjem magam és beszélgethessek vele. Beleiszok a piába és elönt a forróság. Még csak egyetlen kortyot ittam, de már úgy érzem, hogy jobb kedvem lett. Hiányzott már nekem az alkohol íze. Tegnap is ittam pár koktélt, de ugyan, azok csak gyümölcsös, kidíszített cuccok, bár én imádom őket. Rám jó hatással is van a pia, nem csak rosszal. Clay felé fordulok az ágyon és szélesen mosolyogva nyitom szóra a számat, miközben a poharat erősen szorongatom:
- Szóval miújság veled?